Víz. A nélkülözhetetlen, a szomjoltó, az élethez elengedhetetlenül tartozó. Bizonyos értelemben annak forrása. Felüdít, megtisztít, csobogása nyugtat a hétköznapokban. Az erő maga, hiszen apró cseppjei vésőként alakítják a sziklákat. Ezernyi drágakő, amikor a harmatcseppen ott ragyog a napsugár. Ha kinyitjuk a vízcsapot, zubog hidegen, melegen; alá tartunk fazekat, lábost, szennyes edényt, vagy épp poharat, hogy igyunk. A zuhany alá akár naponta többször is odaállhatunk. Természetesnek vesszük a jelenlétét, pedig egyáltalán nem az. Akkor érezzük igazán a fontosságát, amikor hiányzik, amikor szennyezett, amikor nincs.

Diákjaink ezért sokat foglalkoznak a védelmével, szenyezettségének mérésével minden tanévben. A most bemutatásra kerülő képek még a nyár végén készültek egy terepgyakorlat alkalmával, a bemutató pedig néhány napja a tankönyv anyagára építve a digitális oktatás során.