Iskolánk vendége volt professzor Csókay András , aki nyílt őszinteséggel vallott hitéről és munkájáról fiataljainknak. Mivel közvetlenül egy nehéz műtét után érkezett hozzánk Budapestről, még friss volt a számára az imádsággal megélt kihívás élménye. Biológia-kémia szakos tanulóink különösen nagy érdeklődéssel hallgatták a különleges, imádság közben nyert sebészi megoldásokról szóló beszámolóit. Alázattal vallott arról, hogy még ennyi év után is, hogy gondolja végig és gyakorolja a különböző fogásokat, hogy felkészülten állhasson szembe a váratlan nehézségekkel is. Arra tanította fitalajainkat, hogyha megoldhatatlannak látszó problémával állnak szemben, kezdjenek imádkozni, mert így tehetnek szert teológiai, önismereti és tudományos felismerésekre. Mélyen megérintette a hallgatóságot, amikor kisfia elvesztéséről, gyászáról és Krisztusban történő veszteség feldolgozásról mesélt. A halottak napjához közeledve tizenéveseink közül többen saját szeretteik emlékét, aggodalmaikat és megélt veszteségeiket idézték fel, miközben mélyen együtt éreztek az előadóval. Rácsodálkoztak a hitelesen megélt mély hitére, amely megtapasztalásai segítik őt a hétköznapok nehézségei és sebészi kihívásai között.
Hálásak vagyunk doktor úrnak, hogy zsúfolt időbeozstása ellenére szakított időt arra, hogy ez az emlékezete találkozás létrejöhessen a diáksággal és a tanárikarral. Isten áldását kívánjuk életére és munkájára!
(BCSM)
