On:

Különleges napokat élünk. Ez volt ugyanis a végzőseink utolsó bennmaradós hétvégéje gimnazistaként. Utoljára van együtt éppen ez a kollégista diáksereg az Oratóriumban préceszen és hagyományos, vasárnapi istentiszteleten, ami idén épp virágvasárnapra esett. A tiszteletről és a búcsúzásról árulkodik a szombati bocskai viselet is. Már csak néhány nap, és el kellOlvass tovább

On:

A kiszállás hagyománya több évszázadra nyúlik vissza iskolánkban. A legutóbbi bennmaradós hétvégén azonban nem mi diákjaink mentek el egy másik gyülekezetbe, hanem a nyírbátori gyülekezet lelkipásztorai és tagjai jöttek el hozzánk magukkal hozva jókedvüket, igei gondolataikat, bizonyságtételüket és zenei tudásukat. Köszönjük, hogy magával ragadó örömük, Krisztus iránti lelkesedésük átjárhatta aOlvass tovább

On:

Különleges élményben lehetett része mindazoknak, akik szombaton részt vettek a hagyományos lelki alkalmunkon, a préceszen az Oratóriumban. Ezen az estén nem csupán a gimnázium mai diákjai gyűltek össze, hanem az egykori refisek is megtöltötték a padsorokat. Felemelő volt látni a találkozás örömét, a mosolyokat, hallgatni a lelkes beszélgetés zsongását aOlvass tovább

On:

Egy rendkívüli alkalomnak lehettek részesei diákjaink a préceszen a Kollégium Baráti Köre, a Hittudományi Egyetem és a Nagytemplomi Gyülekezet közös szervezésében. Dr. Kubassek János geográfus és kutató tartott érdekfeszítő előadást a tragikus sorsú, hódmezővásárhelyi származású misszionárius házaspár életéről. Dr. Cseszkó Gyula és a felesége, Hadady Emma négy gyermekükkel Indonéziában, Észak-CelebeszOlvass tovább

On:

Rendhagyó lelki alkalomra gyűltünk össze az Oratóriumban a bennmaradós hétvége zárásaként, hiszen utoljára voltak velünk végzőseink. Az igehirdetés elsősorban a búcsúzó diákokhoz szólt kiemelve Ézsaiás próféta és Jézus szavai által az emlékezés és a reménység távlatot nyitó jelentőségét. Ugyanezen gondolatok jegyében az alsóbb éves társak hívtak emlékek, és érzések felidézéséreOlvass tovább

On:

Különleges lelki alkalomra gyűltünk össze ma este az Oratóriumban. Nem csupán a végzőseink utolsó précesze volt ez, hanem az iskolától búcsúzó Rozgonyi Zoltán kollégánk utolsó, nevelőtanárként végzett, igei szolgálata is. Meghatóan elgondolkoztató bizonyságtételében elmesélte fiataljainknak, hogyan vezette őt az Úr az élet nehézségei és örömei között több mint negyven évenOlvass tovább

On:

A kommunizmus áldozataira emlékeztünk a vasárnapi istentiszteleten az Oratóriumban. Együtt gondolkoztunk el Jézus szavai és tettei alapján arról, hogy mit jelent szeretni ellenségeinket, imádkozni értük, jót tenni velük, sőt áldani őket. Illetve azon, hogy mit tanulhatunk mai krisztuskövetőként abból, ahogyan keresztyén lelkészek egykor hitvalló módon megélték az üldöztetést az előzőOlvass tovább

On:

A csendesnapok lezárásaként úrvacsorás istentiszteleten vettünk részt. Az eddigi napok témája „keresem a helyem” címmel, ismét egy másik szempontból lett megvilágítva fiataljaink előtt. Ezúttal a boldogságkeresés és a hála motívuma került előtérbe a hegyi beszéd gondolata alapján, miszerint „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert akiOlvass tovább

On:

A csendesnapok részeként, amely célja, hogy lelkileg növekedhessenek tizenéveseink, olyan préceszt tartottunk szombaton, amelyen diákok szolgáltak társaik előtt – felelevenítve a régi hagyományt. Az Úri imádság egy-egy gondolata mentén, zenei darabok és fotók segítségével hívtuk elcsendesedésre fiataljainkat. Különösen lélekmelengető volt hallani végzőseink hálaénekét az alkalom végén. Nagy örömöt jelent látni,Olvass tovább

On:

A középiskolás évek az identitás-keresés idejét jelentik a fiatalok számára. Úton vannak valamennyien, mivel a gyermekkor felől, a családi körből haladnak a felnőtt lét, az önállóság felé. Nem könnyű időszak ez, hiszen egyre több felelősség van rajtuk. Sokuknak nincsenek még konkrét céljaik a jövőjükre nézve, nem tudják, hogy merre isOlvass tovább