Iskolánk vezetése nevében szeretettel köszöntöm a szalagtűző ünnepségen megjelenteket. Köszöntöm a Kollégium tagozatainak vezetőit, a fenntartó egyházkerület képviselőit, meghívott vendégeinket, iskolánk egykori tanárait, minden kedves jelenlévőt. Levélben fejezték ki jókívánságaikat Dr. Szabó István és Steinbach József Püspök Urak, valamint Dr. Kustár Zoltán, a Hittudományi egyetem rektora.

Köszönöm a mai alkalom szervezőinek, rendezőinek, közreműködőinek áldozatos munkáját és szolgálatát. Különösen az osztályfőnökök, szülők, és természetesen, a mai nap főszereplői, a végzős diákok tettek sokat azért, hogy ma egy így együtt lehessünk, ünnepelhessünk!

A szalagtűzés fontos állomás a középiskola elkezdésétől az érettségi bizonyítvány átvételéig tartó hosszú, sokszor fáradságos, olykor kanyargós úton. Olyan ez a nap, mint a hegymászóknál az alaptábor elérése, az utolsó nagy erőfeszítés előtti pihenés, fellélegzés alkalma. Ne feledjétek: dicséretes dolog, ha egy hegymászó elér egy bizonyos szintet, de valójában csak akkor van értelme vállalkozásának, ha meghódítja a csúcsot is. Bizonyos vagyok benne, hogy a szalagavatóra készülés, tánctanulás egyéni és közösségi szinten olyan készségeket, tapasztalatokat erősített és munkált bennetek, melyeknek még sok hasznát veszitek a közeli és távolabbi jövőben.

Maradjunk még a hegymászó hasonlatnál: A csúcsról visszatekintve lehet igazán áttekinteni és megérteni a mögöttünk lévő utat, melyen lehettek akadályok, buktatók, kerülőutak, sőt visszacsúszások is. Mindaz, ami veletek történt a gimnáziumi években most még talán csak kellemes és kellemetlen, látszólag véletlen események halmazának tűnhet, de meggyőződésem, hogy egy nagyobb célnak, Isten gondviselő és mindent átfogó tervének része. Meggyőződésem, hogy nem véletlenül kerültetek ebbe az iskolába, osztályba, kollégiumi szobába. Különös kiváltság, hogy diákként tanúi és kedvezményezettjei lehettetek az ősi Kollégium teljes felújításának, és egyházunk jelképes bölcsőjénél ünnepelhettük közösen a Reformáció 500. évfordulóját.

Egy iskolai közösségben az idősebb, végzés előtt álló diákok viselkedése, lelkülete döntő módon meghatározza az utánuk következő évfolyamok gondolkodását, szemléletét. Kívánom, hogy ennek a felelősségnek a tudatában éljetek diáktársaitok között a következő hónapokban, mutassatok jó példát szorgalmatokkal, jövőtökre vonatkozó felelős terveitekkel. Kívánom, hogy a rövidesen megkapott szalag ne csak külsőleg jelezze az idő múlását, hanem bátorítson Titeket a felelősségteljes, érett viselkedésre az iskolán belül és azon kívül is. Kívánom, hogy a következő hónapok nagy döntéseihez kapjatok bölcsességet és útmutatást felülről a Világosság Atyjától.

Iskolánk vezetése és tanárai nevében köszönöm, hogy gyermekük nevelését éppen abban az időszakban bízták ránk, amikor személyisége kialakul, világról alkotott véleménye megfogalmazódik. Mindnyájunk közös vágya, hogy a ránk bízott fiatalok a következő hónapok során a pályaválasztási, továbbtanulási kérdésekben jó döntéseket hozzanak. Iskolánk tanárai ehhez minden segítséget igyekeznek megadni, de a végső döntés már a nagykorúvá lett ifjú felelőssége, és egy ponton túl már a szülők sem vehetik át ezt a terhet. Az élet természetes rendje ez, és a mai alkalom ilyen formában egy lépés a szülői háztól való elszakadás útján. Ne rémüljünk meg ettől, ne akarjuk görcsösen, erőszakkal magunkhoz láncolni gyermekünket, hiszen az Ige tanítása szerint egy időre kaptuk őket ajándékba Teremtőnktől. Kérjünk felülről való bölcsességet ahhoz, hogy miközben féltő szeretettel követjük lépteiket, engedjük őket elindulni azon az úton, amely számukra rendeltetett.

Köszönjük a szülőknek azt is, hogy komoly anyagi áldozatot vállaltak azért, hogy emlékezetessé tegyék gyermekeik számára a mai napot. Lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy valamivel csökkentsük a családokra háruló terheket. Ünnepségünk végén a kijáratnál álló diákok perselyeiben helyezhetők el a szalagavató bál költségire szánt adományok.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldást végzős diákjaink, szüleik és családtagjaik, nem utolsósorban osztályfőnökeik, tanáraik életére. Kívánok tartalmas és kedves együttlétet itt a Nagytemplomban, örömteli és vidám, de mégis fegyelmezett ünneplést este a Lovardában!