Monok
A március 14-15-i kétnapos kirándulásunk első állomása a Kossuth emlékház volt. Az épület a hosszú évek során sem veszítette el eredeti elemeit; pl: ma is láthatóak a boltívek, a párkánydíszek. A házat a régi udvarházak mintájára építtette Andrássy István gróf 1780-82 között. Itt élt a Kossuth család 1780-83 között, ahol 1802. szeptember 19-én született Kossuth Lajos. Látogatásunk során 6 szobán vezettek minket végig, ezzel mutatva be nekünk a reformáció egyik kiemelkedő alakjának életútját. Sok korabeli tárgyat láthattunk: festményeket a családjáról, a szülőkről, a testvérekről, feleségéről, gyermekeiről; régi tankönyveit, kitűnő bizonyítványát, valamint 1823 szeptemberében megszerzett ügyvédi oklevelét. Az első szobában van kiállítva a Tállyán megkeresztelt Kossuth keresztelő korsójának a másolata. Korabeli férfi és női ruhák, utóbbit a mai nők már fűző nélkül nem tudnák viselni. Valamint láthattuk a korabeli pénzeket is (Kossuth-bankó). Egy cserépkályha áll eredeti helyét, aminél a hagyományok szerint Kossuth melegedett élete első telén. Ki van állítva még kormányzó elnöki díszkardja és a – Deák Ferenchez intézett – híres Cassandra-levél (1867). Végezetül Amerikában elért sikereiről, az emigrációs éveiről hallhattunk. Torinóban halt meg 1894. március 20-án. Halotti maszkját is láthattuk kiállítva.
Amint előző nap a hírekben is hallhattuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank megvásárolt egy 1852-ben készült dagerrotípiát Kossuthról, amit a Magyar Nemzeti Múzeumban állítottak ki „Nézz Kossuth szemébe” címmel. Látogatásunk végén tiszteletünket leróva megkoszorúztuk az emlékház falán lévő emléktáblát.

Vizsoly
Következő állomásunk Vizsoly volt. A templomkertben láthattuk Szenci Molnár Albert és Károlyi Gáspár szobrát is, ez utóbbit közösen meg is koszorúztuk.
Református iskolába járó diákokként felemelő élmény volt az első teljes, magyar nyelvű Biblia elkészítésének körülményeivel megismerkedni. Idegenvezetőnk sok érdekes információt osztott meg velünk. 700-800 éves freskókat láthattunk, melyek gyönyörűvé varázsolták a templomot. Az épület fő része a rokokó stílusban épült szószék, amely szépségével magára vonja a látogatók figyelmét. Kiállításra került egy olyan Biblia is, melyet az ide érkezők kedvükre lapozgathatnak. Ezen Biblia lapjai merített papírból készültek, ezért érdekes volt a lapok fogása, tapintása, illetve a nyelvezete is.
A templom csodálatos akusztikája megtapasztalhattuk, mert több szólamban elénekeltük a 42. zsoltárt.
Felkerestük a Mantskovit Bálint Nyomdatörténeti Múzeumot is, ahol egy térképen megnéz-hettük a híres nyomdákat. A kiállítás másik részében egy eredeti nyomdagép volt kiállítva, amin egyik osztálytársunk a Biblia első oldalát nyomtatta ki. Az „alkotás”annyira jól sikerült, hogy időközben osztálytermünk faliújságjára került.

Kassa
Még az első nap felkerestük a Szent Erzsébet-főszékesegyházat, ismertebb nevén a kassai dómot. Már kívülről lenyűgözött minket a gótikus stílusú épület monumentális méreteivel, szinte uralta a főutcát. Megtudtuk, hogy ez nem az eredeti épület, hanem Steindl Imre tervei alapján építették át 1877 és 1896 között. A székesegyházat megtekinthettük természetesen belülről is. A színes üvegeken beszűrődő fény tette még hangulatosabbá, gyönyörűbbé a falon látható freskókat és a főoltárt. Engem a plafonról lelógó csillár és az orgona nyűgözött le legjobban. Rengeteg gyönyörű szobrot vehettünk szemügyre. Miután alaposan szétnéztünk, lehetőségünk adódott lemenni a dóm alatti kriptába, ahol II. Rákóczi Ferenc, idősebbik fia Rákóczi József, Zrínyi Ilona, a fejedelem édesanyja, illetve generálisa és tábornagya Esterházy Antal, Bercsényi Miklós gróf és annak felesége, Csáky Krisztina van eltemetve. Miután meghallgattuk a kedves idegenvezetőnket, elhelyeztük a koszorúnkat II. Rákóczi Ferenc sírján, majd a halottakról megemlékezve énektanárunk vezetésével elénekeltük a Himnuszt.

Kassai kirándulásunk során felkerestük a Rodostó-házat is, amely annak a háznak az utánzata, ahol II. Rákóczi Ferenc 1720 és 1735 között száműzetésben élt és meghalt. A Hóhérbástya udvarán álló kétemeletes épület 1991 óta látogatható. A ház alaprajza eltérő a Rodostóban találhatóétól, ezért a ház nem pontos, mára csak hasonmása az eredetinek. A ház felépítésének gondolata 1904-ben merült fel először. A rodostói ebédlőház berendezésének átszállítása 1905-ben megtörtént, a becsomagolt ládákat egy pincében helyezték el, ahol átvészelték az első világháborút, és közben megfeledkeztek róluk. Az első helyiségben az idegenvezető röviden ismertette II. Rákóczi Ferenc életét és a Habsburg-ellenes rendi felkelést. A teremben láthattunk képeket a fejedelemről, a borsi kastélyról, édesanyjáról, édesapjáról. Itt található a szécsényi országgyűlés cikkelyének másolata, valamint Éder Gyula 1905-ben festett képe: II. Rákóczi Ferenc bejövetele Kassára. A következő helyiségben láthattuk a fejedelem társainak hazaszállítását és a hozzá kapcsolódó emléktárgyakat, emlékérmeket, a kassai temetésre készült fém koszorúkat. További szobákba betérve akvarelleket láttunk, valamint Mikes Kelemen szobájának mennyezetét. Láthattunk képeket a Rodostói ház építéséről, illetve a Lux Kálmán tervei alapján készült makettet. Az utolsó helyiségben megszemlélhettük az eredeti ebédlőt, aminek elkészítésében maga a fejedelem is részt vett. A helységbe belépni sajnos nem lehetett, hiszen padlózata is eredeti. Itt találhatók a fejedelem halotti ruhájának csipkéi és a halotti leple is. Az emlékház udvarán 2006-ban avatták fel II. Rákóczi Ferenc szobrát, melyet Györfi Sándor karcagi szobrászművész készített, akinek több domborműve is látható a Református Kollégium épületében.
A városban tettünk egy sétát, melynek keretében megkoszorúztuk a Mészáros utca végén lévő Márai-szobrot és közösen elénekeltük a Himnuszt.
Az éjszakát Aggteleken, a turistaszállóban töltöttük.

Betlér
Másnap, 2017. március 15-én meglátogattuk a Rozsnyótól pár kilométerre lévő Betléren található Andrássy-kastélyt, melynek elődjét a 18. század elején építették, évszázadokon keresztül az Andrássy család tulajdonában állt. A kastély területe 57 hektár, körülötte található vízesés és műbarlang. Nyitás előtt bolyongtunk a parkban kb. egy fél órát.
Az épület vadászkastély jellegét 1880 környékén nyerte el, akkori tulajdonosa, Andrássy Manó, idején. Andrássy Manó többek között műgyűjtéssel is foglalkozott, ennek köszön-hetően több érdekes, külföldről hozott tárgy tekinthető meg a kastélyban, mint például egy török mahagóni szék, dohányzó asztal, vagy egy, a Korán idézeteivel díszített török falvédő.
A látogatás során megtudhattuk, hogyan fogadtak vendégeket a kastély lakói, körbe vezettek
minket a fogadóhelyiségen, ahol az Andrássyak portréi is megtalálhatóak, az étkezőn, a
lakosztályokon, valamint az akkori játéktermet is megtekinthettük.
A kastély szobáiban megtalálhatóak az eredeti reneszánsz bútorok. A grófné lakosztálya
neorokokó stílusban épült, több helyiség empire vagy biedermeier stílusban van berendezve.
A kastélyban rengeteg festmény található. Az Eszterházyakról 73 portré van, valamint a
kastély előterében megtekinthető két hatalmas festmény, az egyik egy részletet ábrázol az
Iliászból, a másikon I. Ottó, német-római császár látható, ahogy megsebez egy medvét.
A kastély 1944-ig az Andrássyak tulajdonában állt. 1985-ben nyilvánították szlovák
nemzeti kulturális örökséggé.
Az egyik legfontosabb helyiség a könyvtár, melyet 1790-ben alapított Andrássy Leopold,
több mint 15 ezer könyv található benne, közülük 6 darab ősnyomtatvány.
Az osztálykirándulásnak ez a programja volt az egyik legérdekesebb, hiszen betekintést
nyerhettünk az Andrássyak világába, és megtudhattuk, hogyan élt akkoriban egy olyan neves
család, mint ők.
Idegenvezetőnk lekötötte az egész osztály figyelmét. A rozsnyói iskolában derült ki, hogy az egyik nyolcadikos lány édesanyja kalauzolt bennünket.

Rozsnyó

Fogadóiskolánk, a Rozsnyói Református Alapiskola nyolcadikos diákjai egy zenés műsorral készültek. Ezután mi is bemutatkoztunk, majd megnéztünk iskolánkról két rövidfilmet. Ezt követően a nyolcadikos fiúk kihívták a mieinket egy ismerkedős focizásra. Minket, lányokat addig körbevezettek az épületben, ahol megnéztünk pár tantermet és a fizika, illetve a biológia előadót. A tantermek sokkal kisebbek, mint a mi iskolánkban, mivel az osztályok létszáma is jóval alacsonyabb. Náluk az általános iskola 9 osztályból áll és ezután mennek középiskolába. Elmesélték nekünk, hogy mennyire nehéz nekik magyarként élni ott, mivel rengetegen emberszámba sem veszik őket. Az ő iskolájukban már most van első és második idegennyelv oktatás, ezenkívül még a szlovákot is anyanyelvi szinten tanulják . Közben elvittek minket a focipályára, ahol a fiúk focimeccse folyt. Szurkolás közben még a tanárnővel is volt szerencsém pár szót beszélni. Elmondta, hogy sokan keresik fel őket az anyaországból. Az iskolában kaptunk ebédet. Szerintem a pár év korkülönbség ellenére megtaláltuk velük a közös hangot, és betekintést nyerhettünk a határon túl élő magyar kisebbség életébe.