A Rákóczi Szövetség 2017 júniusában 1956-os irodalmi és történelmi pályázatot írt ki.

Jómagam is pályáztam egy novellával. Címe: Az Érmellék Messiása - Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkipásztor titkosrendőrök általi letartóztatásáról és családjától való elbúcsúzásáról szól.

Meghívtak engem is pályázóként, kísérőtanárommal, Katona Péterrel, a Gloria Victis 1956-os emlékünnepségre és Kárpát-medencei ifjúsági találkozóra, melynek keretében sor került a díjátadó ünnepségre. 2017. október 21-én, a Budapesti Műszaki Egyetem egyik előadótermében tudtuk meg az eredményeket. 60 pályamű várt elbírálásra. A dicséret mellett a zsűri különdíját is megkaptam – ezt a sikert köszönöm Dr. Győri L. János felkészítő tanár úrnak is.

A Gloria Victis programsorozaton 40 busznyi középiskolás diák és egyetemista vett részt. A résztvevőkkel együtt néztük meg 21-én este a Nemzeti Színházban a Körhinta című magyar színdarabot. Felejthetetlen marad számunkra, hiszen ebben a színházban nem csak a színészek tehetsége volt páratlan és lenyűgöző, hanem a Nemzeti Táncegyüttes teremtette meg az elmaradhatatlan, autentikus népies hangulatot.

Másnap a rákoskeresztúri új köztemetőbe mentünk el. A látogatóközpontban tekinthettük meg azokat a kisfilmeket, melyek bemutatták az `56-os forradalom előzményeit, lefolyását és következményeit, illetve a rákoskeresztúri börtönt és a temetőt. A híres 301-es parcella a látogatóközponttól nem messze található. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás sok áldozatának nyughelye ez, a magyar nemzet egyik fontos történelmi emlékhelye. Magyarországon – valószínűleg az egész világon is– ez az egyetlen temetőrész, amelyet pusztán a parcellaszám említésével egyértelműen lehet azonosítani. A parcella nem csak a nemzeti harc, bukás és feltámadás szimbóluma, de jelképe a nemzet sok évtizedes széttészakítottságának is. Itt nyugszanak többek között Nagy Imre, Maléter Pál, Angyal István, Iván Kovács László, Dudás József, Szabó János, Mansfeld Péter, Tóth Ilona és Nickelsburg László. Örömmel fedeztem fel, hogy Sass Kálmán jelképes sírja is itt található, nem messze Maléter Pálétól. Nem meglepő, hiszen közeli kapcsolatban álltak egymással.

A Nemzeti Múzeumban végigjárhattuk a magyarok évezredes történelméről szóló kiállítást. Az egyik időszakos kiállítás a reformáció 500. évfordulójának állított emléket, felfedeztünk sok olyan tárgyat, mely iskolánkhoz kötődött.

Ebéd után egy kis szabadidőt kaptunk. Katona tanár úr egy kis városnézést szervezett a hozzá kapcsolódó diákoknak és tanároknak. A máramarosszigeti diákokkal és tanárokkal együtt a Gellért-hegyre másztunk fel, egészen a Citadelláig. Mivel a fővárosban jártunk nem maradhatott el a budai vár megtekintése sem. A nap fénypontja a fáklyás felvonulás volt. Az időutazás során a fáklya mellé korabeli nemzetőröknek járó lyukas nemzeti karszalagot is kaphattunk. Igazi forradalmi hangulat keletkezett a felvonulás, és a piros-fehér-zöld színekbe öltöztetett Bem szobornál összegyűlt tömeg miatt is.

A vacsora után jól esett sétálni még a Szabadság-hídon. Este koncertet hallgattunk meg az aulában, a Weiner- Szász Kamaraszimfonikusok játszottak, akik klasszikus darabok megszólaltatásával igyekezték megkoronázni a napot, a lélek színeit csalogatták elő a nemzeti színekben pompázó egyetemen.

Hétfő reggel a programok a Műegyetemen folytatódtak. Először Gulyás Gergely országgyűlési képviselő idézte fel, hogy a Műegyetem hallgatói által megfogalmazott 16 pontos kiáltvány indította el a forradalmat. Utána Kónya Imre előadása következett, aki gyerekként maga is szemtanúja volt az eseményeknek. Felnőttként jelen volt október 23. nemzeti ünneppé nyilvánításának történelmi pillanatánál. Előadásának végszava egyben a tanulság is volt: egység nélkül nincs közös magyar jövő. Szerintem ezt a szövetség teljes mértékben érvényesítette, segítette, hiszen a történelmi Magyarország egész területről jelen voltak diákok és tanárok.

Amíg a történelmi vetélkedő döntője zajlott, a jelenlevő diákok a több nemzetközi díjat kapott Kincsem c. filmet nézhették meg.

Köszönöm a Szövetségnek a pályázat meghirdetését és a nagyon értékes programok szervezését. Köszönöm tanárimnak is a támogatást, kíséretet.

Tiszteletreméltó a Rákóczi Szövetség munkája, sokrétű szolgálatukkal több ezer magyar fiatalban, családban erősítik a nemzettudatot, a magyarság lelki-szellemi egységét.

Balázs Eszter, 11.D, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanulója