A Rákóczi Szövetség támogatásával, Diákutaztatási Programjának keretében, iskolánk tanárainak és diákjainak egy csoportja – immáron több éve – a március 15-i nemzeti ünnepünket országhatáron kívüli magyar közösségekben töltheti. Ebben az évben is hasonló módon ünnepeltünk: Arad és Temesvár környékének és szórvány magyarságának nemzeti jelentőségű 1848/49-es történelmi emlékhelyeit látogattuk meg vendéglátóinkkal együtt, műsorral, jelenléttel bekapcsolódva ünnepi megemlékezéseikbe. Iskolai küldöttségünket Győri József igazgató vezette, Dr. Bohátka Sándorné, Dr. Imréné Barta Edit, Kovács Gergely, Mátyás Jánosné, Orosz Mária tanárok, Móré Sándor könyvtáros és Molnár Gyula oktatás technikus, voltak a diákok kíséretében.

Március 14-én, délután Nagyszalonta volt utunk első állomása, ahol a közismert Arany János emlékhelyeket nézhettük meg: a Csonkatornyot, amelynek szintjein a nagy költő életét, családját, költészetének legfontosabb állomásait mutatják be az oda látogatóknak, majd Arany szülőházában jártunk, ahol korabeli tárgyak és a környék népi életének tárgyi emlékei láthatók. Valamennyiőnk számára élmény volt a nagyszalontai látogatás, ahol Darvasi Zoltán igazgató úr mutatta be lenyűgözően gazdag információkkal és nagy-nagy szeretettel az Arany János emlékeket.

Március 15-ét Aradon töltöttük, ahol a Csiky Gergely Főgimnázium tantestülete és diákközössége volt szíves vendéglátónk, Juhász Béla igazgató és Hadnagy Éva aligazgató, Ilona János, Matekovits Mihály, valamint több tanárkolléga fogadott nagy szeretettel bennünket, s voltak segítségünkre ott tartózkodásunk alatt. (Szállásunk is a Főgimnázium kollégiumában volt.) A bőséges reggeli után Olasz Angéla aradi történelem szakos tanár kísérte csoportunkat a református templomhoz, ahol Baracsi Levente tiszteletes mutatta be az épületet, és beszélt az Arad környéki szórványban élő, egyre fogyatkozó számú magyarság sajátos helyzetéről, gondjairól. A templomlátogatás után visszatértünk a Csiky Gergely Főgimnáziumba, ahol az iskola vezetői lehetővé tették, hogy a délelőtt folyamán óralátogatáson vegyünk részt: biológia, földrajz, valamint internet használati veszélyeket bemutató (Sigur.info) nagy sikerű órákat láthattunk, majd az intézmény általános iskolai évfolyamainak ünnepségét láthattuk, mely emlékező műsorból és közös éneklésből állt. Megtekinthettük az iskola egy kivételes rajztehetségű tanulójának a 13 aradi mártírról készült grafikai kiállítását is.

Délben a középiskolás korosztályú vendéglátók és vendégek közös ünnepi összeállításával emlékeztünk a forradalom és szabadságharc 164. évfordulójára, majd a debreceni csoport elhelyezte koszorúit a Szabadság-szobornál. Ezt az eseményt az aradi napilap vezércikkben tudatta másnap a város közönségével. A műsorról és a látogatásról riport összeállítást készített és beszámolt a Duna és Echo televízió, valamint az MR1 Kossuth Rádió is.

A kora délutáni városnézést követően 17 órától az aradi városi közönség emlékező koszorúzási ünnepségén vettünk részt, mely -példa értékűen, a nehéz sorsot megért- Szabadság szobornál zajlott. Ezen az alkalmon magyar és román városi és megyei elöljárók, prefektusok, RMDSZ képviselők vettek részt, levélbeli miniszterelnöki köszöntők hangzottak el általában magyar nyelven, de az események rövid román nyelvű ismertetése is megtörtént.

Az este folyamán tanárok és diákok útjai elváltak: a tanárok a magyar nyelvű Aradi Kamaraszínház RMDSZ támogatással készült nagy sikerű ünnepi gálaműsorát láthatták a csodálatos aradi színházban. A gazdag színházi műsor a magyar kultúra gyöngyszemeiből válogatott: Bognár Levente aradi alpolgármester, az RMDSZ Arad Megyei szervezetének elnöke köszöntötte a magyar nemzeti ünnepet, nem rejtve a romániai magyarság folytonosan meglévő nehézségeit, gondjait. A köszöntőt követően Petőfi versekkel, néptánccal, népdallal, opera-áriával, Brahms magyar táncaival s egyéb nívós alkotások bemutatásával köszöntötték a színészek és a szereplők nemzeti ünnepünket. Diákjaink közben irodalmi színpadi diáktalálkozón vettek részt, melyen a mi tanulóink Goldoni: Mirandolina c. vígjátékának Kovács Gergely tanár úr rendezése alapján készült diákszínpadi változatát mutatták be.

Vendéglátóink figyelmességét és szeretetét jelképes ajándékokkal, iskolánkról szóló könyvcsomagokkal köszöntük meg, s igen jó lehetőségét látjuk kapcsolataink további elmélyítésének. Fáradtan bár, de élményekkel gazdagodva tértünk nyugovóra vacsora után, lélekben már a temesvári látogatásra készülődve.

Március 16-án reggel még megkoszorúztuk az Aradon kivégzett 13 szabadságharcos főtiszt emlékhelyét, az aradi vértanúk emlékművét. Mindannyian jelképesnek éreztük a „szabadságharc őrvárosát” képviselő küldöttségnek a „magyar Golgotával” való találkozását.

Útitervünk szerint Temesváron is a városnak és környékének történelmi emlékhelyeit látogattuk, majd a Bartók Béla Líceum diákjaival találkoztunk, és diákszínpadunk itt is bemutatta a Goldoni-darabot. Jó volt látnunk, hogy a két iskola diákjai egyre felszabadultabban, egyre fesztelenebbül közeledtek egymáshoz. Ezzel az iskolával is további kapcsolatok kialakításán fogunk munkálkodni.

A város környékén is koszorúkat helyeztünk el a 1848/49-es emlékhelyeken: Újszentesen, amely a 19. században, szentesi lakosság idetelepítésével keletkezett, jelentős református és katolikus magyar népességű falu, s azzal vált emlékhellyé, hogy Petőfi 1848/49-ben Bem seregében többször megfordult itt. Utunk tovább Szabadfalvára vezetett, ugyancsak „kis” emlékhellyé tette e települést, hogy Bem e helyen nevezte ki Petőfi Sándort őrnaggyá.

Temesvár városa szinte elkápráztatja az ide látogatót méreteivel, századfordulós gazdag építészetével, de 18. századi épületei is a gazdagságról, a kiemelkedő fontosságról, a városias magyar és német kultúráról tanúskodnak. Sajnos, a mai Magyarországon ilyen méretű és típusú város nem található.

Fazakas Csaba esperes úr volt segítségünkre itteni programunk megvalósításában, városnéző sétánkra ő kísért el, s avatott vezetőként mutatta be Temesvár nevezetes épületeit, történelmi emlékhelyeit. Sétánk (ebéd után) a Református Gyülekezeti Központból indult: ez az épület önmaga jelentőségén túl a templom emeleti elhelyezésével is különleges, valamint azzal, hogy kiindulási helye lett az 1989-es romániai forradalomnak. A templom akkori lelkésze, Tőkés László, maga is az események egyik emblematikus alakjává vált.

Városnéző utunk során koszorúkat is elhelyeztünk Szabolcska Mihály emléktáblájánál a Református Templomban, ezzel iskolánknak, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának egykori tanárára is emlékeztünk; meglátogattuk és megkoszorúztuk a Klapka György szülőházán elhelyezett emléktáblát, Dózsa György emlékhelyeit. Sajnos, a város korai évszázadainak emlékeit a török hódoltság tönkretette, ezek az emlékek nem maradtak meg.

Tervezett utunkat maradék nélkül meg tudtuk valósítani. Az esti, ottani idő szerinti 18,30-as hazaindulásunk előtt kb. háromnegyed óra szabadidőt is kaptak a diákok.

Hazafelé jövet és a következő napokban szinte mindig ezekről az élményekről beszélgettünk, s iskolánk tanulói is fokozott érdeklődéssel fordultak az aradi-temesvári nemzeti ünnep résztvevői felé.

Köszönetet mondunk a Rákóczi Szövetségnek a támogatásért, s azért, hogy lehetővé tették diákjaink és tanáraink számára az utazást, mely megerősítette mai országhatárainkon kívül élő nemzettársaink iránti szeretetünket. Tanárokként is hitelesebben tudjuk közvetíteni és életszerűen eljuttatni tanulóinkhoz a nemzeti összetartozás gondolatát és érzését. Erre szükségünk van mindannyiunknak.

Debrecen, 2012. március 22.